Az emberek nem 5000 forintot vagy egy zsák krumplit érnek!

Szombaton a Partizán Telepjáró című műsorában szerepelt a Tiszta szavazás kampánya, amiben a 10 vidéki fórumunk egyikéről is tudósítottak, sőt még munkatársunkkal is interjút készítettek. A műsorban nem csak arról beszéltünk, hogyan segítünk elkerülni a választási visszaéléseket, hanem a szavazatvásárláshoz vezető társadalmi problémákat is kifejtettük. A műsorban választ adtunk arra a kérdésre, hogy ki a nagyobb bűnös: aki eladja, vagy aki megveszi a szavazatot? A meghívott roma aktivisták a hazai cigányság társadalmi szerepvállalása hiányának hátteréről és politikai tájékozottságáról is többet elárultak, mint amit a gyakori szalagcímekből leszűrhetünk.

Több civil szervezet bíztatja idén tudatos szavazásra a romákat. A Partizán stábja az 1 Magyarország Kezdeményezés, a Phiren Amenca, a Civil Tanács Egyesület és a Civil Kollégium Alapítvány Tiszta szavazás kampányának lakossági fórumaira és képviselőjelölti vitáira látogatott el. Bár az események különböznek, mindegyik romákat bíztatott a vasárnapi választásra.

Bitó-Balogh Zsanett, a választási visszaélések ellen fellépő Tiszta szavazás program ibrányi fórumán hangsúlyozta, hogy a résztvevők nem egy jobb vagy baloldali kampányrendezvényen vannak.

„Azt szeretnénk, hogy minél többen menjetek el szavazni április 3-án, és tudatosítani szeretnénk, hogy a szavazatotok csak a tiétek.”

– mondta Zsanett a Civil Kollégium Alapítvány által elindított Tiszta szavazás kampányról, melynek keretében 10 településre megyünk el országszerte.

És miért van erre szükség?

„Szeretnénk, ha az emberek rádöbbennének, hogy nem 5000 forintot vagy egy zsák krumplit érnek. Tudjuk, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, de az embereknek tisztában kell lenniük vele, hogy mennyit is érnek valójában.”

Zsanett szavait Bálint Mónika, a 25 éve működő Civil Kollégium Alapítvány ügyvezető igazgatója erősítette meg:

„Sok éve látjuk már, mi megy a terepen. Idén úgy döntöttünk, hogy máshogy készülünk a választásokra.”

A CKA a Political Capitallel és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakembereivel szervezett egy képzéssorozatot, amiben elmondták a jelentkező önkénteseknek, milyen választási befolyásolási formák terjedtek el.

„A politika része ígéreteket tenni, de azzal nem értünk egyet, amikor a választás előtt pénzzel vagy ajándékkal próbáljak az embereket befolyásolni.” – fejtette ki Bálint.

A Tiszta szavazás ezért fel akarja nyitni az emberek szemét arra, hogyan történnek a visszaélések, mire figyeljenek, ha nem akarják hagyni magukat, és miként tehetnek bejelentést, ha visszaélést tapasztalnak.

Ki a nagyobb bűnös: aki eladja, vagy aki megveszi a szavazatot?

A műsorvezető kérdésére Bálint Mónika szerint nyilvánvalóan a felbujtó, a szavazatvásárló a hibás.

„De törvényileg az is büntethető, aki eladja a szavazatát” – tette hozzá azt, amit sokan nem tudnak.

A Tiszta szavazás kampányban felhívjuk a figyelmet, hogy az is börtönbe kerülhet, aki eladja a szavazatát, ugyanakkor rájuk inkább áldozatokként tekintünk. Azért tesszük ezt, mert ahogy a Political Capital elemzéseiből kiderült, a visszaélések a szegénységi mutatókkal függnek össze.

A nagyobb kiszolgáltatottsággal, a nagyobb szegénységgel sújtott megyék veszélyeztetettebbek a visszaélésekkel – ismertette Bálint Mónika a kutatási eredményeket.

Olyan települések is vannak azonban, ahol nem a szegénység, hanem a hatalmi rendszer segíti a csalásokat. Sok helyen – és nem csak közmunkások esetén – a munkáltatók a munkájuk elvesztésével zsarolják a dolgozóikat, hogy a jelenlegi hatalomra szavazzanak.

A fő felelősség a befolyással és pénzzel rendelkezőké, ezért mi őket szeretnénk láthatóvá tenni. Azt kérjük a TASZ forródrótján bejelentést tevőktől, hogy rájuk összpontosítsanak.

Már most is hívható a TASZ forródrótja, ahol visszaélések bejelentésében segítenek a jogászok: +36 30 722 3356

Hogyan akadályozhatjátok meg a szavazatvásárlást? – kérdezte a műsorvezető

Bálint Mónika elmondta, hogy az aHang önkéntesei hétvégéken vidéki településeken szórólapozva mutatják be a választási visszaéléseket, a fórumainkon pedig a CKA tapasztalt közösségszervezőitől kérdezhetnek a visszaélések jogi következményeiről és azok elkerüléséről.

Őrszemeket is felkészítettünk, akik a választás előtt és április 3-án is bejelentéseket tesznek, ha visszaélést látnak.

 „Őszintén megmondom, a tévében sem beszélnek rólatok, de miért?”

Az elmúlt 25 évben elfogadottá vált a politikában, hogy a választásokkor sokan befolyásolják a szavazókat, mondta Bálint Mónika. De hogyan jutottunk idáig? Ezt a műsor roma aktivista vendégei segítettek megérteni, akik kiemelték:

„Nem csak a romák érintettek a szavazatvásárlásban.”

Rácz Béla az 1 Magyarország képviseletében a középosztályt befolyásoló pénzosztásokról kérdezte: Miért csak most adtak 13. havi nyugdíjat vagy adó-visszatérítést? Rácz szerint az volna jó, ha a kormány nem csak a választások előtt adna támogatásokat a gazdasági, önkormányzati vagy civil szektornak.

„Nem lehet csak a romákat vádolni azzal, hogy eladják a szavazataikat és ezzel az országot. Ezek az emberek valóban kiszolgáltatott helyzetben vannak, nem unalmukban tesznek ilyen döntéseket.” – hangsúlyozta Daróczi Anna, a Phiren Amenca képviselője.

Megtörhető az apolitikusság, ha van kivel beszélni a problémákról

Helyi képviselőjelöltekkel szervez fórumot az 1 Magyarország Kezdeményezés, akik civilként akarják elérni, hogy a választókról és ne a politikusokról szóljanak a választások. Kutatásaik alapján úgy látják, hogy megnő a politikai aktivitás ott, ahol vitákat szerveztek.

Más kérdés, hogy ezt miért a civilek csinálják a pártok helyett, miközben az emberek nagyon jól meg tudják fogalmazni a problémáikat.

Rácz Béláék kutatásaiból az is kiderült, hogy a szegény emberek között a Fidesznek van előnye. Ez nem meglepő szerinte, hiszen a jellemzően Fidesz-vezette kistelepüléseken nincsenek jelen az ellenzéki politikusok, így túlnyomóan csak a Fidesz kommunikációjával találkoznak a roma közösségekben.

Rácz szavait megerősítve Bojár Ábel, a 21 Kutatóközpont elemzője elmondta: felméréseik szerint a romák másképpen tájékozódnak a többségi társadalomhoz képest. 2/3-uk tévéből és további 10-20 százalékuk ismerősöktől értesül a hírekről.

Azt pedig tudjuk, mennyire erős az állami befolyás a tévékben – emelte ki Bojár.

Nem csak roma – nemroma tengelyen vannak eltérések a politikai aktivitásban Daróczi Anna szerint, hanem a nemek és korosztályok alapján is.

A roma nők például különösen harciasnak, agresszívnak élik meg a politikai vitákat, ezért nem szívesen vesznek részt bennük. Nagyjából 50 éves kornál húzható egy határvonal aszerint, hogy a roma nők mennyire érzik képviselve magukat. Daróczi szerint míg az 50 év felettiek nem éreznek diszkriminációt a nekik fontos ügyek képviseletében, addig a fiatalabbak szerint nem foglalkoznak eleget a részmunkaidős foglalkoztatás és a családon belüli erőszak kérdéseivel.

A roma fiatalok pedig nagyon távolinak érzik maguktól a politikát. Daróczi így fogalmazott a Partizánban:

Nem érzik, hogy meghallanák a szavukat. Ez nem jelenti, hogy nem érdekelné őket az ország sorsa, de nem érzik, hogy a választási részvétel lenne az eszközük.  

Innen pedig egyenes út vezet a szavazatvásárláshoz – tesszük hozzá mi.